Gyermekelhelyezés, kapcsolattartás
A közös kiskorú gyermek elhelyezése is a kötelezően
rendezésre kerülő kérdések közé tartozik. Elsősorban itt is a szülőknek kell
dönteni, egyezségük hiányában határoz a bíróság.
Ha a döntés a bíróság kezébe kerül, a főbb szempontok az alábbiak:
- a gyermek testi, erkölcsi, értelmi fejlődése hol biztosított jobban,
- van-e testvér, milyen közöttük a kapcsolat, a testvér hol nyer elhelyezést,
- a házasság megromlása milyen ok miatt következett be, az melyik félnek felróható
- gyermeknek hol van a megszokott környezete
A gyermek véleményét 14 éves kor felett minden
esetben figyelembe veszik és meghallgatják, egyes esetekben pedig már 11-12
éves korban is sor kerül meghallgatásra.
Amíg a gyermek nevelésére valamelyik szülő alkalmas, a gyermek más személynél
általában nem helyezhető el. Ritkán a bíróság a közeli rokonok (nagyszülők) közül
választja ki a gyermek gondozására alkalmas személyt.
Az elhelyezés megváltoztatása
Az elhelyezés nem feltétlenül végleges, mód van annak megváltoztatására, ha a körülmények lényegesen megváltoztak. A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő, a gyámhivatal és az ügyész indíthat pert, de más (pl. harmadik) személy már nem.
Kapcsolattartás
Az elhelyezés nem jelenti és nem
is jelentheti a különélő szülővel a viszony megszakadását. A különélő szülőnek
joga is és kötelessége is gyermekével kapcsolatot tartani. Ennek zavartalannak
kell lennie, igény szerint négyszemközt kell történnie külső behatásoktól
mentesen, a másik szülő nem korlátozhatja, nem zárhatja el gyermekét
indokolatlanul.
Annak a szülőnek a magatartása, aki elzárja, a másik szülő ellen hangolja
gyermekét, akár még a gyermekelhelyezés megváltoztatásához is vezethet végső
soron. Erről alapesetben a gyámhatóság dönt, a felróható magatartást tanúsító
szülőnek a jogait korlátozhatja, felfüggesztheti.