Tartásdíj
Tartásdíj témakörében beszélhetünk házastársi tartásról,
amely azt jelenti, hogy a volt házasfelek bizonyos feltételek fennállása esetén
a házasság felbontását követően is kötelesek anyagilag gondoskodni egymásról.
Másrészről gyermektartásról, ugyanis a szülő kötelessége gyermeke
eltartásáról gondoskodni akkor is, ha a gyermek a másik szülőnél került
elhelyezésre. Ebben az esetben a tartásdíj elsősorban pénzben jár.
Mint minden járulékos kérdésben a válás során, jelen esetben is igaz, hogy a
bíróság csak akkor dönthet erről a kérdésről, ha a felek/szülők nem tudtak
megegyezésre jutni. A megegyezésnek mindenkor a gyermek érdekeit kell
szolgálnia, a tartásdíj összegét a gyermek szükségleteire kell fordítani.
A tartásdíj mértékének megállapításakor figyelembe kell venni mindkét házastárs
jövedelmi, vagyoni viszonyait, más, a háztartásban eltartott gyermekeket, és a
gyermek esetleges saját jövedelmét is. A tartásdíj mértéke általában a
kötelezett átlagjövedelmének 15-25%-a közötti összeg.
A tartásdíj módosítása
Ha utóbb a körülményekben lényeges változás áll be (a fél
jövedelmi viszonyai jelentősen megváltoznak akár felfelé, akár lefelé), akkor
lehet kérni a tartásdíj mértékének módosítását is. Főszabályként 2 év
elteltével lehet ezt kérni, két éven belül csak különösen indokolt esetben. A
jogszabály ugyanis vélelmezi, hogy ennyi idő alatt nem következhet be gyökeres
változás, a feleslegesen indított pereket próbálja kiszűrni.
Házastársi tartás esetén a jog megszűnik akkor, ha a tartásra jogosult újból
házasságot köt, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, vagy ha érdemtelenné
válik. Az érdemtelenséget a bíróság akkor állapítja meg, ha valamelyik fél
magatartása a házasság erkölcsi alapját, az általános társadalmi erkölcsi
felfogást súlyosan megsértette.