Családjog

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése óta bizonyos kérdésekben megváltozott a jogszabályi háttér.

A házassági vagyonjogi kérdéseknél a házasság felbontása esetében a közös megegyezés továbbra is a szabályozás része marad. A járulékos kérdésekben van eltérés. Megváltozott, hogy a feleknek mennyiben kell vagyoni kérdésekben megállapodni. Az új szabályozás szerint az ingó közös vagyonról történő járulékos megállapodás sem lesz szükséges. Megmarad a lakáshasználat, házastársi tartás egymás közötti viszonyokban, de a vagyoni kérdések kikerülnek abból a körből, amelyre megállapodni szükséges.

Megváltozott a gyermekelhelyezés fogalom használata. Az új Ptk fogalomhasználatában szülői felügyelet gyakorlásának kérdésében kell dönteni. Ezzel összefüggésben, ha nem közös szülői felügyeletben állapodnak meg a szülők, akkor a kapcsolattartás és a gyermektartás kérdésében meg kell állapodniuk. Ha a szülők közös szülői felügyeletben állapodnak meg akkor a kapcsolattartás kérdésében nem kell megállapodniuk, a gyermektartás kérdésében igen, és rögzíteniük kell, hogy a gyermek lakóhelye hol legyen. Ha nincs közös megegyezés, a bíróság vizsgálja, hogy az életközösség megszűnt, helyreállításra nincs kilátás.

A törvényes házassági vagyonjogi rendszerben továbbra is a házastársi vagyonközösség a jellemző. Ebben a tekintetben az új jogszabályban nagy újdonság nincs. Az új törvény számos pontosítást tett: egyrészt az ítélkezési gyakorlat kodifikálására, másrészt az ítélkezési gyakorlat jobb irányba fordítására. Pontosítja a különvagyoni kört, ezen belül a külön adósságokat is.

A jelenlegi Csjt.-től teljességgel eltérően két – a házastársak által választható – vagyonjogi elem került az új törvénybe. Az alternatív házassági vagyonjogi rendszerek közül az egyik a közszerzeményi, a másik a vagyonelkülönítési rendszer. A felek a jövőre nézve a rögzítik, hogy milyen vagyonjogi rendszerben kívánnak élni. A közszerzeményi rendszer esetében létrejövő szerzeményi közösségnek a házassági életközösség megszűnésekor lesz jelentősége. Az együttélés alatt a házasfelek szerzeményeiknek önálló tulajdonosai, azaz nem keletkezik a közös tulajon. Az életközösség megszűnésekor azonban mindkét félnek kötelmi igénye keletkezik: követelheti a másiktól annak a vagyongyarapodásnak a megosztását, ami a vagyonában közszerzeményként jelentkezik. A vagyonelkülönítési rendszer esetében a házastársak megőrzik vagyoni autonómiájukat. A törvény viszont rögzíti a meghatározott költségek alóli mentesítés tilalmát. (Ilyen például a közös háztartás költsége, továbbá a közös gyermek nevelésének költsége. Ezeket a felek együtt viselik.)

Élettársi kapcsolat: az új Ptk szabályozása nem vonatkozik a bejegyzett élettársi kapcsolatra. Azt továbbra is a 2009. évi XXIX. törvény rendezi. Az élettársi kapcsolat szabályait eredetileg a Családjogi Könyvbe helyezte volna a jogalkotó. Végül külön könyvbe, a kötelmi jogi szabályok rendszerébe kerültek, a polgári jogi társaságok és a deliktuális felelősség szabályait tartalmazó szakaszok közé. Az élettárs fogalma nem tér el a Ptk. jelenleg hatályos meghatározásától.

A Ptk. ma vagyonközösségi rendszerűként fogja fel az élettársak viszonyait, az új szabályozásban ez közszerzeményi jellegű – azaz az életközösség fennállása alatt a felek önálló vagyonszerzők, de az életközösség megszűnésekor mindkét félnek kötelmi igénye keletkezik. Követelheti a másiktól annak a vagyongyarapodásnak a megosztását, de itt más az arány mint házastársak esetében. Míg ott a kötelmi igény fele-fele arányra „szól” ebben az esetben a feleknek a szerzésben való közreműködésük arányában lesz kötelmi igényük. Az élettársak a lakás használatának kérdését bírói úton is rendezhetik. Ez a mai szabályozásban nincs.

A szülői felügyelet esetében a jogalkotó a gyermek érdekének minél teljesebb érvényesülését veszi tekintetbe. A jogszabályi alapelv a kiskorú gyermek döntésbe bevonása és a szülők együttműködése. Az új Családjogi Könyv a közös szülői felügyeletet szorgalmazza. Ez a bíróság által nem elrendelhető, ebben a feleknek kell megegyeznie. A törvény a váltott elhelyezést nem zárja ki, a gyermek lakóhelyének kérdése megoldandó.

A bíróságok helyett a vitás kérdésekben a gyámhatóságok döntenek, hatáskörük jelentősen megnőtt. Amennyiben a szülői felügyeletet az egyik szülő gyakorolja, a lényeges kérdésekben közösen kell dönteni a másik szülővel. A különélő szülők helyzetét önállóan szabályozza a jogalkotó. Az együttműködési kötelezettség itt is fennáll, a feleknek tájékoztatási kötelezettsége van. Kérelemre, vagy hivatalból elrendelhető közvetítés a gyámhatósági eljárásban.

Amennyiben jogi tanácsra, ügyvédre van szüksége keresse fel irodánkat a Kapcsolat menüpontban lévő elérhetőségek egyikén.