Válás
Mi a teendő válás esetén?
Házassági bontóper esetén a bíróság előtt minden esetben
keresetet kell indítani. Az eljárás illetékköteles: a válópert megindító félnek
kell lerónia 30.000,-Ft-ot. A keresetlevélhez továbbá csatolni kell a házassági
anyakönyvi kivonat, valamint a közös gyermek születési anyakönyvi kivonatának
másolatát.
A kérelemben meg kell jelölni, hogy mikor romlott meg a felek között az
életközösség véglegesen, ugyanis ez az elválasztás törvényi feltétele. A
viszony végleges és visszavonhatatlan megromlása legegyszerűbben az egyik
házastárs elköltözésével igazolható.
Az első tárgyaláson a bíróságnak kötelessége megkísérelni a felek kibékítését,
ezért célszerű azon mindkét házastársnak megjelennie. Ha a békítés sikertelen,
akkor az eljáró bíró a tárgyalást elhalasztja 3 hónapra, amely időtartam alatt
kérni kell a folytatást, különben az eljárás megszűnik. A soron következő – 30
napon túli időpontra kitűzött - tárgyaláson viszont közös megegyezés esetén
akár ki is mondhatja a bíró az házasságot felbontó ítéletet.
Azonkívül, hogy a házasság értelemszerűen megszűnik, a jogerős ítélet egyéb
vonzatokkal is jár:
- A felek ismét köthetnek bárkivel házasságot,
- a férje nevét viselő feleség szabadon dönthet arról, hogy a jövőben milyen nevet kíván viselni: megtartja-e asszonynevét, vagy visszatér leánykori nevéhez
- megszűnik a házastársi közös vagyon
- megnyílik a tartásdíjra vonatkozó igény, valamint
- ezt
követően a volt házasfelek már nem örökölnek törvény erejénél fogva sem
tulajdonjogot, sem özvegyi jogot egymás után
Közös megegyezés, vagy
válóper (ún. „tényállásos válás”)
A válópereknek alapvetően két fajtája van. Egyszerűbb az eljárás akkor, ha a felek meg tudnak állapodni, és képesek békésen elválni. Hosszadalmasabb pedig akkor, ha a vagyont, a közös gyermeket, a tartást, stb. illetően vita van.
Válás közös megegyezéssel
Amennyiben a felek nem kívánják a bíróság előtt feltárni, hogy életközösségük milyen okokra visszavezethetően romlott meg, és szeretnék az eljárást mielőbb lezárni, úgy egyezséget kell kötniük az alábbi kérdésekben:
- gyermekelhelyezés és kapcsolattartás,
- tartásdíj,
- ingóságok és ingatlanok megosztása,
- a felek lakáshasználatának rendezése.
Ha a megállapodás megszületett, azt a felek írásban
szerződésbe foglalták, és megfelel a jogszabályoknak is, akkor a bíróság az
egyezséget jóváhagyja, és ítéletet hoz a házasság felbontásáról.
Másik esete a közös megegyezéssel történő válásnak, ha a felek már 3 éve külön
élnek, és a bíróság felé igazolják, hogy gyermekük elhelyezését és a különélő
szülővel való kapcsolattartást is megnyugtató módon rendezték. A bíróság ebben
az esetben a házasságot szintén további vizsgálat nélkül felbontja.
Válóper
Ha
a felek nem tudnak megegyezni abban, hogy a közös vagyont hogyan osszák meg,
hogyan rendezzék a lakáshasználat kérdését, gyermekük elhelyezése és a különélő
szülő kapcsolattartása hogyan alakuljon, illetve a tartásdíj kérdésében, akkor
a bíróság nem fogja a házasságot egy tárgyalást követően felbontani. Elegendő, ha a fent felsorolt
kérdésekből akár csak egyben is vita van a felek között, az már kizárja a
válást közös megegyezéssel.
Ekkor kerül sor a házasság megromlása okainak boncolgatására, hosszadalmas
bizonyítás lefolytatására mind az okokat illetően, mind arra vonatkozóan, hogy
mi tartozik a felek közös vagy különvagyonába. A bíróság fogja azt is
eldönteni, hogy a házasfelek közös gyermeke melyiküknél kerüljön elhelyezésre.
A gyermek valószínűleg erős érzelmi traumának lesz kitéve a bírósági meghallgatás
miatt, amit mindenképpen jobb elkerülni.
Ezenkívül a váló feleket sem fogják kímélni, a legkisebb értékű vagyontárgyig
vagyonleltár fog készülni, azt tételesen fogja a bíróság megosztani, a
tárgyalások pedig ezáltal akár több, mint egy évig is elhúzódhatnak.
Irodánk ezért válóperek esetében mindig törekszik a házasfelek között
közvetíteni, és mindenképpen valamilyen kompromisszumot kialakítani.